�sk� k�zs�g k�rny�k�n �rdekes term�szeti k�pz�dm�nyek, t�rgyak �s r�gi �p�letek kaptak saj�tos elnevez�st, melyek eredet�t a helyiek k�l�nb�z� t�rt�netekkel pr�b�lt�k megmagyar�zni. Ezekb�l a t�rt�netekb�l szemezget�nk:

A falu hat�r�ban a k�s�k�korszakb�l (neulitikumb�l) sz�rmaz� k�balta fejet tal�ltak a helyb�liek a XIX. sz�zad v�g�n. Err�l a szokatlan alak� k�darabr�l �gy gondolt�k, hogy a f�ldbe csap� vill�m helye, mely k�v� v�lt. K�l�nleges gy�gy�t� er�t tulajdon�tottak nekik, �gy v�lt�k, hogy ha a daganatos teh�n t�gy�t massz�rozz�k vele, akkor az �llat meggy�gyul. Sajn�latos m�don arr�l nincsen feljegyz�s, hogy ez a k�ra val�ban hat�sos lett volna…

A k�zs�g d�li hat�r�ban a 8-as �t k�zel�ben fekszi a Macska-hegy. Rendk�v�l „fant�ziad�s” elnevez�se abb�l ered, hogy �ll�t�lag a k�rny�ken annak idej�n igen gyakoriak voltak a vadmacsk�k. Ma bokrokkal, cserj�kkel bor�tott ter�let. Egy m�sik �rdekes hely az �gynevezett Bar�tlak�si r�t, ahol a n�phagyom�ny szerint, de a val�sz�n�leg a val�s�gban is egykor remete k�z�ss�g m�k�d�tt.

Valahol a falu hat�r�ban egy hatalmas t�lgyfa �llott mag�nyosan, amelynek csodat�v�, gy�gy�t� er�t tulajdon�tottak a helyiek, �gy is nevezt�k, hogy Szent-fa. Valamikor r�gen h�lat�bl�kat aggattak r�, �s B�cs�kor kivonult ide a falu n�pe. Ma m�r a fa sajnos nem l�tezik, �gy egykori hely�t sem tudjuk meghat�rozni.

Bizonyos helynevek tragikus esem�nyek eml�k�t �rzik, ilyen pl. a Katatemet�-d�l�. A n�phagyom�ny szerint egy Kata nev� le�ny �pp az eb�det vitte a mez�n dolgoz� sz�leinek, amikor elfogt�k az arra tany�z� bety�rok. Elvett�k t�le az eb�det, kirabolt�k, majd hogy el ne tudja �rulni a rejtekhely�ket, meg�lt�k �s eltemett�k. Innen kapta nev�t a d�l�. A l�ny s�rj�nak a hely�n k�s�bb a hagyom�ny szerint nagy csipkebokor n�tt. Egy m�sik hasonl�an tragikus t�rt�netet id�z a Pal�-tet� (Palk�-tet�) helyn�v. A t�rt�net szerint erd�irt�s k�zben egy Palk� nev� leg�nyre r�d�lt a fa, s itt lelte hal�l�t.

Valahol a falu hat�r�ban tal�lhat� a Prepadliszk�k (Pr�padliszk�k) nev� ter�let. Az elnevez�s szlov�k eredet�, mely �rd�g�t jelent. A sok forr�s s�pped�ss� tette ezt a k�rny�ket. Aki nem ismerte, k�nnyen vesz�lybe ker�lhetett, a helyiek azt is mondt�k, hogy „az �rd�g�k leh�zt�k a m�lybe”.

A Cseng�hegy �l�n van az �rd�gsz�nt�s. Az �rd�g meg akarta venni egy embernek a l�ny�t. Azonban csak �gy kaphatta volna meg, ha a k�szikl�t felsz�ntatja az �reganyj�val. Az �rd�g be is fogta az �regasszonyt az ek�be �s sz�ntott. Az �rd�g anyja azonban megszakadt a sz�nt�sban. Ezt l�tv�n az �rd�g sz�ve b�nat�ban megrepedt. �gy a l�nyt nem kapta meg.

A k�zs�g ter�let�n tal�lhat� a K�h�ny�sok (r�gies nev�n K�h�ny�sok) n�ven ismert ter�let. Szikl�s, m�vel�sre alkalmatlan vid�k, nagy sz�gletes k�vek tal�lhat�k egym�son, melyeket mintha �ri�sok dob�ltak volna �ssze. Az egyik nagy k�v�n egy szam�r pat�j�nak nyom�hoz hasonl� alakzat l�that�, melyet a n�phagyom�ny szerint Krisztus szamara hagyott h�tra, amikor a Megv�lt� a F�ld�n j�rt.

Ugyancsak J�zus Krisztushoz k�t�dik egy m�sik helyi hagyom�ny, miszerint amikor Krisztus a f�ld�n j�rt, ezen a vid�ken is megfordult �s az � l�ba nyom�n fakadtak fel az Aranyosk�ti-d�l� b�viz� forr�sai. K�s�bb a mez�n dolgoz�k innen hordt�k az iv�vizet.

�sk�i n�pmes�vel z�rjuk a mai cikk�nket, mely sok�ig sz�jr�l sz�jra terjedt:

„�lt �sk�n egy d�sgazdag f�ldes�r, akinek rengeteg term�nye, kincse volt. Akkoriban a mi hat�runkban csak �rp�t, zabot, lencs�t �s burgony�t termeltek. Ezzel volt megt�mve a gazdag ember padl�sa, kamr�ja. Egyszer egy szeg�ny embernek �lt�z�tt var�zsl� j�rt a k�rny�ken. Nagyon meg�hezett �s bekopogtatott a f�ldes�rhoz, ennival�t k�rni. Mivel a f�ldes�rnak a gazdags�g�n�l csak a fukars�ga volt a nagyobb, a szeg�nyt keny�r helyett bottal k�n�lta meg. Nagyon megharagudott erre a var�zsl�, �s meg�tkozta a gonosz embert. Azt k�v�nta, hogy v�ljon k�v� minden term�nye, ami csak a padl�son, s a kamr�ban van. A var�zsl� elt�nt, a kapzsi ember pedig tal�n maga is k�v� meredt, amikor megl�tta miv� lett a gazdags�ga.

Aki nem hiszi, menjen ki a „fels� kertekbe” ott m�g ma is tal�lni olyan k�vet, amelyek a gazdag ember term�ny�b�l val�k!”

A mes�t Vaczula Magda tanul� jegyezte le, �s akkoriban elk�ldte egy �js�gnak, megeml�tve azt is, hogy a k�veket d�sz�t� „lencse-, k�les-, �rpaszemek” megk�vesedett tengeri �llatk�k, csig�k maradv�nyai.

K�vetkez� r�sz: �sk� malmai - V�zimalmok �s a M�sz�ros malom

 K�pt�r

El�z� r�sz: R�mai �s Avar kori telepek�sk� k�rny�k�n

<<Vissza a men�be