Lumière fiv�rek

(a k�pen: Auguste �s Louis Lumière)

1895 febru�rj�ban szabadalmaztatt�k a kinematogr�fot, a Lumière fiv�rek tal�lm�ny�t. 1895. december 28-�n Louis Jean Lumière �s fiv�re, Auguste saj�t filmjeikb�l �ll� el�ad�sukat a p�rizsi Grand Caf�ban tartott�k.

Path� fiv�rek

A Path� Cinema c�get Charles �s �mile Path� saj�t filmek gy�rt�s�ra alap�totta. A Path� Fr�res pedig a kinematogr�fok �p�t�s�vel foglalkozott. A k�t v�llalkoz�s, vezet� poz�ci�t v�vott ki eg�sz Eur�p�ban.

Gaumont

A Path� egyetlen komoly vet�lyt�rsa a Soci�t� Gaumont volt, amely 1910 ut�n fel�l is kerekedett a verseng�sben.

Megsz�lal a film

A fonogr�f megjelen�se ut�n Muybridge javasolta Edisonnak, hogy a k�t tal�lm�nyt kombin�lj�k. 1904-ben Oscar Mester, n�met producer saj�t fejleszt�s� berendez�s�vel, a biofonnal k�pr�ztatta el a St. Louis-i vil�gki�ll�t�s l�togat�it az �j hangos�t�si k�s�rlet�vel.

• Hangz�t�l a digit�lis hangz�sig

1922-ben h�rom n�met m�rn�k - Hans Vogt, Joseph Massolle �s Benedict Engel - levet�tette els� hangosfilmj�t Berlinben. Az �ltaluk feltal�lt �j elj�r�st haszn�lt�k.

A Warner Brothers A dzsessz�nekes c�m� 1927-es munk�j�val vette kezdet�t a hangosfilm korszaka.

A hangosfilm legl�tv�nyosabb �ldozata maga a filmm�v�szet volt, ugyanis a korai hangfelv�telek rejtett mikrofonokkal k�sz�ltek. A sz�n�szeknek a mikrofon ir�ny�ba kellett besz�lni�k, a sz�n�szi mimik�t ezzel korl�tozva.

1930-ban bemutatt�k Budapesten a K�k B�lv�nyt, az els� magyarorsz�gi hangosfilmet. Ezt k�veti a Hyppolit, a lak�j.

Az 1930-as �vekben elterjedt a Movietone elj�r�s. (A lemezre t�rt�n� hangr�gz�t�s helyett szalagra vett�k a hangot). A kever�snek k�sz�nhet�en hamarosan a film �sszes hangja egyetlen hangs�vba ker�lt. 1940-ben Walt Disney Fant�zia c�m� rajzfilmj�ben haszn�lt�k el�sz�r a sztere� hangot.

A hetvenes �vekben fejlesztette a ki a Dolby laborat�rium zajsz�r� rendszer�t. Majd a 80-as �vekben megjelent a digit�lis hangr�gz�t�s.

Sz�nes film

1907-ben a Lumière fiv�rek bemutatt�k az autokr�m (sz�nes) elj�r�st. 1909-ben a londoni Palace variet�ben levet�tett�k az els� sz�nes hat�s� filmet. 1917-ben a t�nyleges sz�nes film bemutatkoz�s�ra az Amerikai Egyes�lt �llamokban a technicolor elj�r�s adott lehet�s�get. (A technicolor elj�r�s l�nyege, hogy a sz�ncsatorn�k egy-egy egym�s felett elhelyezked� r�tegben "mar�dnak ki".)

(A k�pen: Walt Disney balra)

A Technicolor v�llalat 1930-ra dolgozta ki a h�rom alapsz�n, illetve a kever�s�kkel l�trehozott t�bbi sz�nnel k�sz�thet� filmek gy�rt�si lehet�s�g�t. Walt Disney fejlesztette ki az elj�r�st. A Hi�s�g v�s�ra c�m� film 1935-ben k�sz�lt, de a sz�nes film val�di premierj�re 1937-ben ker�lt sor Disney H�feh�rke �s a h�t t�rpe c�m� klasszikus�nak bemutat�j�val.

A sz�m�t�g�pes film

A '80-as–'90-es �vekre a sz�m�t�g�pek fejl�d�s�vel egyre ink�bb elterjedt a CGI (Computer-Generated Imagery - sz�m�t�g�p gener�lta �br�zol�s). Ez egyre meggy�z�bb�, k�nnyebb� �s olcs�bb� v�lt, �gy fokozatosan kiszor�totta a maketten alapul� �br�zol�st. 2002-ben A Gy�r�k Ura m�sodik fejezet�ben sok ezernyi statiszta n�lk�l hoztak l�tre �leth� m�ret� hadsereget t�bb h�napnyi sz�m�t�g�pes renderel�s ut�n. Az igazi �tt�r�s egy �vel kor�bban az anim�ci�s filmek ter�n k�vetkezett be, a Final fantasy - A harc szelleme c�m� eg�sz est�s filmmel, amely teljesen sz�m�t�g�ppel k�sz�lt, �s az �br�zol�s csaknem fot�realisztikus.

K�vetkez� r�sz tartalma:

1.    Amerikai filmst�di�k

Hollywood t�rt�nete