A F�ld legsz�razabb ter�letei

(El�z� r�sz: A F�ld leghidegebb ter�letei)

Tal�n egyeseknek meglep�en fog hangzani, de bolyg�nk legsz�razabb f�ldr�sze, egyben kontinense az Antarktika!

A sz�razf�ldet �sszef�gg� j�gtakar� bor�tja, amelynek �tlagos vastags�ga meghaladja a 2000 m-t, s melynek eredm�nyek�ppen az Antarktisz F�ld�nk legmagasabb f�ldr�sze. Legnagyobb j�gvastags�ga 4775 m. A sz�razf�ld k�r�li �ce�n egy r�sz�t is j�g takarja. A F�ld j�gk�szlet�nek 90%-a az Antarktisz j�gtakar�j�ban van, amely az �desv�z 70%-�t t�rolja.

A legsz�razabb kontinens, mivel a f�ldr�sz belsej�n �vente kevesebb, mint 50 mm csapad�k hull, ez�rt n�h�ny helyen fagysivatag alakult ki. A nyugat-antarktiszi Sz�raz v�lgyek ter�let�n m�r 2 milli� �ve nem hullott csapad�k. Az �vi csapad�kmennyis�g a csapad�kosabb ter�leteken is legfeljebb 500–600 mm.

Ahol m�g j�g sincs a l�bunk alatt, ott a legsz�razabb helyek csakis a sivatagok lehetnek. Az Atacama egy kavics- �s homoksivatag, az Andok �s a Csendes-�ce�n k�z�tt. Ez F�ld�k egyik igaz�n legsz�razabb helye, ami egyr�szt annak k�sz�nhet�, hogy a nyugat fel�l �rkez� nedves l�gt�megeket a partok ment�n h�z�d� hegyvonulatok felfogj�k, �s ott hullik ki bel�l�k a csapad�k. Keletr�l szint�n hegyvid�k, az Andok hat�rolja, �gy igen ritka a csapad�k a k�zrez�rt ter�leteken. A sz�razs�ghoz az is hozz�j�rul, hogy az itt elhalad� hideg Humboldt-�ramlat miatt a partok k�zel�ben szinte �lland� a h�m�rs�kleti inverzi�, ami megakad�lyozza a nedvess�g tov�bbhalad�s�t a sivatag fel�.

Az Atacama 15 milli� �ves, az �tlagos csapad�kmennyis�ge 2-3 mm/�v. A sivatag �szaki r�sze nagyon sz�raz, viszont sok helyre tengeri k�d ker�l, amely el�g nedvess�get biztos�t bizonyos n�v�nyek meg�lhet�s�hez. Az itt �l� emberek is kihaszn�lj�k ezt a jelens�get, szitaszer� h�l�kat fesz�tenek ki, hogy a p�ra lecsap�djon, �gy gy�jtve maguknak vizet.

Az Atacama gazdag r�z- �s �sv�nyi tartal�kokkal rendelkezik, f�k�nt ez a kincs vonzotta ide az embert.

Tud�sok szerint az itteni talaj hasonl�t a Mars talaj�hoz. A r�gi� ilyen szempontb�l egyed�l�ll� a F�ld�n, ez�rt a NASA itt gyakran teszteli a j�v�beli marsszond�k m�szereit.

Az ember k�pes ilyen sz�raz helyeken is megvetni a l�b�t, r�ad�sul igen otthonosan be tud rendezkedni.

Asszu�n a mintegy 200 000 lakos� v�ros Egyiptom d�li r�sz�n a N�lus foly� ment�n fekszik. Az egyik legforr�bb, legsz�razabb v�ros a F�ld�n. �ghajlata t�len meleg, ny�ron forr� (�tlagban 11-25 �C, 25-41�C). Itt �ltal�ban eg�sz �vben nem esik az es�, az 5 �vi �tlag is alig 1-2mm.

A v�rost�l d�lre �p�tett�k meg a 20. sz�zad elej�n az afrikai orsz�g legnagyobb duzzaszt�g�tjait, majd v�g�l az 1960-as �vekben a Nagy Asszu�ni-g�tat, mely elektromos energi�t termel �s a f�l orsz�got tudja ell�tni �rammal.

Shibiam v�rosa Jemenben tal�lhat�, az Arab f�lszigeten. A 7000 lakos� telep�l�s arr�l h�res, hogy itt t�gla s�rb�l k�sz�lnek a h�zak, k�zt�k t�bb mint 500 toronyh�z, mely 5-11 emelet magasak.

A v�ros a sivatag k�zep�n fekszik, �s k�l�nleges l�tv�nya miatt gyakran nevezik a vil�g legid�sebb felh�karcol� v�ros�nak, vagy a sivatagi Manhattan-nek.

Shibiam v�ros�t Kr.e. 3. sz�zadban alap�tott�k, a mostani h�zak azonban csak a 16. sz�zad folyam�n �p�ltek fel egy puszt�t� �rvizet k�vet�en. Akkor csak n�h�ny iszl�m �p�let maradt fenn, p�ld�ul a 904-ben �p�lt mecset �s az 1220-b�l sz�rmaz� kast�ly. A trap�z alak� v�rost f�ldb�l k�sz�lt fal veszi k�rbe. Az esetleges es�t�l, valamint az er�zi�t�l �gy v�dik meg az �p�leteket, hogy id�k�z�nk�nt �jabb r�teg s�rt kennek a falakra.

K�vetkez� p�nteken bolyg�nk legcsapad�kosabb helyeit mutatom be.

Forr�sok:

 http://www.erdekesvilag.hu/shibiam-varos-a-sivatag-kozepen/

http://en.wikipedia.org/wiki/Shibam