Mielőtt a kőbánya történetét részletesen megismernénk érdemes elolvasnunk Kertész Kálmán - Az Ösküi Plébánia története című könyvéből az alábbi sorokat:

„ A kőbánya kifogyhatatlanul szolgáltatja a követ. Rabszolgák százai és ezrei fejtik, szállítják, megépítik a titáni völgyzáró gátat irgalmatlan római munkafelügyelők ostora csattog hátukon római mérnökök és építészek osztogatják parancsaikat„

A kőbánya eredetét a Kr. u. I – II században kell elhelyeznünk, ezt erősítheti meg számunkra egy Aurelpus Dialó nevű barbár származású római közkatona Várpalotán ismerté vált sírköve.

A bánya területének nagyságát a források a legutóbbi időkben kb.1,6 km²-ben állapítják meg. A rómaiak valószínűleg a már korábban felhagyott alsó bányát használhatták. Vannak elképzelések arról, hogy a kitermelt kőzetet valamiféle tutajok segítségével a Kikeri-tó vizén juttatták el a római útig, amelyen aztán a rendeltetési helyükre szállították. A rómaiak Pannóniából történő távozása után a kitermelés több évszázadig szünetelt.

Legközelebb a középkori várépítéseknél találkozunk az itt kitermelt kőzettel, így Öskü (Eskew), Bátorkő valamint Várpalota várainál. A Kultúrház előtt elhelyezett középkori eredetű kőtömbök, melyek a Basalak-nak nevezett egykori Újlaky kastély területéről kerültek elő, valamint Várpalota várának gótikus támpillérei ugyancsak a bántai kőbányában fejtett anyagból készültek.

Az 1964-ben kiadott régészeti topográfia a bánya jelentőségét elnagyolja, említésre méltó adata, a DK- irányban 200 m-re talált régészeti lelőhely, ahol épületalapok és pénzérmék is felszínre kerültek. A szűkös adatközlésre vélhetően a katonai lőtér közelsége volt hatással.

A mai idők említésre méltó adatai között meg kell említenünk az itt kitermelt anyag Országházunk építésénél történt felhasználását. Folyosópletyka szintjén elterjedt, hogy találhatók itt „zárolt” területrészek, az esetleges felújítás részére. Talán valóban volt ilyen szándék, de napjainkban ennek alig van már gyakorlati jelentősége.

(Ösküi Hírek)

Következő cikk: Kikeri-tói római kőgát története

 Képtár

<<Vissza a menübe