Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Idjrs!
Felhkp
 
Linkek
 
Brav!
Induls: 2005-04-09
 
Vlasztsok
 
Impresszum

Szerkeszt:

Br Klmn

E-mail cm: kalman25@freemail.hu


 
rdekessgek a vilghlrl
rdekessgek a vilghlrl : A Fld trtnete 3. rsz

A Fld trtnete 3. rsz

  2012.03.08. 18:05

A dinoszauruszoktl az emberig


Elz rsz: A Fld trtnete 2. rsz - Az let kibontakozsa

A mezozoikum vagy kzpid a jelenleg tart fanerozoikum eon hrom fldtrtneti ideje kzl a msodik volt. Kznapi megfogalmazsban a „dinoszauruszok kor”-nak is nevezik. Mintegy 180 milli vig tartott: 251 milli vvel ezeltt kezddtt s 65 milli vvel ezeltt rt vget.

A mezozoikum hrom fldtrtneti idszakra oszlik, a legrgebbitl a legjabbig: trisz, jura, krta.

A mezozoikum jelents tektonikus, ghajlati s evolcis vltozsok kora. Az skontinens ekkor szakadt a ma is ismert kontinensekre. Az ghajlat kivtelesen meleg volt ebben az idszakban, ami fontos tnyezje volt az evolcinak s az llatfajok sztvlsainak. A korszak vgre megszletett az letnek nagyjbl az a formja, ahogy ma is ltjuk.

 

Trisz (251 – 199,6 milli vvel ezeltt)   Krnyezeti jellemzk: O2 16% - a mai szint 80 %-a, Hmrsklet: 17 C


 

A trisz a kzpid legkorbbi idszaka a permmel szemben kiegyenltettebb, melegebb ghajlat volt. A korszakot a tengeri s szrazfldi fajok risi mrtk kihals miatt kirlt lhelyek betltse miatti varildsa, sztrajzsa jellemzi. Ekkor jhettek ltre a virgos nvnyek az szaki flgmbn elterjedtek a tlevelek s ekkor jelentek meg az els repl gerincesek a pteroszauruszok (bellk alakult ki a dinoszauruszok vltozatos csoportja is. – kp, balra), az els halgykok, valamint a dinoszauridk is. A tengerekben megjelentek az els modern korallok. A halak faunja a sok csaldot elpusztt kihalssorozat kvetkezmnyeknt rendkvl egysgess vlt. A tengeri hllk azonban meglep vltozatossgrl tettek tanbizonysgot.

A perm-trisz kihals letarolta a szrazfldi lvilgot is. A vltozatos letkzssgek sszetett tpllklncainak jraplse 30 milli vet vett ignybe. A trisz vgre egyes fejlettebb cynodontik tadtk a helyket az els emlsknek.  Az archosaurusok (hllk, a krokodil s a madarak sei) melyek eleinte ritkk voltak a kzps trisz idejn elkezdtk kiszortani a perm szrazfldi koszisztmit ural therapsidkat (emlsk st). Ez a „trisz idszaki hatalomtvtel” a tll therapsidkat s emlsformj leszrmazottaikat egyarnt arra knyszertette, hogy kicsi s fknt jszakai letmdot folytat rovarevkk vljanak; de valsznleg ennek ksznheten fejldtt ki nluk a szrzet.

A trisz sorn a Fld szrazfldi terletei egyetlen szuperkontinensben, a tbb-kevsb az egyenltn elhelyezked Pangea-ban egyesltek. Az idszak sorn, fknt annak vge fel elkezdett kettvlni, de nem klnlt el teljesen. 

A trisz idszak egy tmeges kihalssal rt vget, ami fknt az cenokat rintette slyosan a csaldok 22%-a s a nemek kzel fele eltnt. A szrazfldi koszisztmkat nem egyformn rintette, a nagymret archosaurus eltnt, a korai, kezdetleges dinoszauruszok nmelyike szintn kihalt, de az alkalmazkodbbak fennmaradtak s a jura idszakban tovbb fejldtek. A tll nvnyek, kztk a tlevelek s a cikszok uralni kezdtk a kzpid vilgt. A ks trisz kori kihals oka nem teljesen ismert. Az okok kztt lehetnek azok az risi vulknkitrsek, amelyek a Pangea feldaraboldst ksrtk ltrehozva az Atlanti-cen kzepn lev magmatikus tartomnyt, az egyik legnagyobb ismert szrazfldi vulkanikus terletet, ami a bolyg lehlse s megszilrdulsa ta ltrejtt.

A lgkrbe kerl nagy tmeg szn-dioxid, illetve a lgkr oxign tartalmnak a mai rtkhez kpest majd a felre cskkense, az erteljes felmelegeds s a vilgcen savas kmhatsnak nvekedse, valamint az ceni anoxia miatt a trisz vgi kihals a fldtrtnet t legnagyobb kihalsi esemnye kz tartozik.

A trisz idszakban s annak vgn bekvetkezett kihalsok lehetv tettk a dinoszauruszok szmra, hogy tbb resen maradt kolgiai flkt is betltsenek. A dinoszauruszok dominns, nagy s vltozatos csoportt vltak, s azok is maradtak a kvetkez 150 milli v sorn. A „dinoszauruszok kora” azonban inkbb a jura s a krta idszakra esett, mint a triszra.

 

Jura (199,6 – 145,5 milli vvel ezeltt)     Krnyezeti jellemzk: O2 26% - a mai szint 130 %-a, Hmrsklet: 16,5C


A kora jura kor sorn a Pangaea szuperkontinens feltredezett az szaki Laurzsira s a dli Gondwanra, mely ebben az idszakban szintn kezdett rszekre szakadni. A jura idszakban az Atlanti-cen szaki rsze arnylag keskeny volt, mg a dli nem nylt meg a krta idszakot s a Gondwana akkori feltredezst megelzen. Az ghajlat meleg volt, nincs eljegesedsre utal bizonytk. Ahogy a trisz idejn is, egyik sark kzelben sem volt szrazfld, s nem lteztek kiterjedt jgsapkk.

A jurban a dinoszauruszok mellett a nvnyvilgban a nyitvatermk uralkodtak. A dominns nyitvaterm osztlyok kz tartoztak a cikszok, a fenyk s a pfrnyfenyk.

A szrazfldn a nagy test archosaurus hllk megriztk dominancijukat. A jura a sauropodkknt ismert nagy nvnyev dinoszauruszok, pldul a Camarasaurus, az Apatosaurus, a Diplodocus s a Brachiosaurus aranykora volt, melyek az idszak vgig kboroltak a Fldn; f tpllkuk a pusztkon l harasztok, a plmaszer cikszok magasabbra nv tlevelek voltak. Ezekre az llatokra az olyan nagy theropodk vadsztak, mint a Ceratosaurus, a Megalosaurus, a Torvosaurus s az Allosaurus (kp, balra). A ks jura korban a kis coelurosaurusokbl kifejldtek az els madarak. A levegben gyakoriak voltak a pteroszauruszok, melyek az eget uralva tbb kolgiai flkt tltttek be, mint a mai madarak. Az cenokban a modern vrsmoszatok ekkor tntek fel elszr.

 

Krta (145,5 – 65,5 milli vvel ezeltt)    Krnyezeti jellemzk: O2 30% - a mai szint 150 %-a, Hmrsklet: 18 C


A krta idszakban a Pangea szuperkontinens mr szttredezett a mai kontinensekre, br ezek mg mshol helyezkedtek el, mint napjainkban.Gondwana szuperkontinens is az idszak folyamn szttredezett, gy megkezddtt az Atlanti-cen dli rsze s az Indiai-cen kialakulsa is. Ez az idszak az ekkor kpzdtt krta kzetrl hres; ekkor ugyanis tbb krta jtt ltre, mint a fanerozoikum brmely ms idszakban.

A krta korban az ghajlat arnylag meleg, a tengerszint pedig magas volt. A tengerekben gyakoriv vltak a rjaszerek, a modern cpk s a valdi csontos halak, mg a szrazfldet a dinoszauruszok uraltk, melyek sokflesgk cscsn voltak.

Ekkortjt jelentek meg a termeszek, ami risi vltozst jelenthetett a nvnyvilgban, hiszen a beleikben l baktriumoknak s vglnyeknek ksznheten rendkvli mrtkben felgyorstottk az elpusztult faanyag jrafeldolgozst a biomassza szmra (ezt elttk a gombk vgeztk el, sokkal lassabban). Ezzel is sszefgghet, hogy gyorsan elterjedtek a virgos nvnyek s sztrajzottak a rovarev emlsk is. A termeszek rendje, valsznleg az ekkori svbbogarakbl fejldtt ki, gy kzvetett mdon a svbbogaraknak az emlsk evolcijban jelents szerepe lehetett.

Ebben az idben jelentek meg az emlsk. A korai ersznyesek a kora krtban fejldtek ki, mg az igazi mhlepnyesek a ks krta idejn jelentek meg. A madarak j csoportjai, valamint a zrvatermk elterjedse is ekkor trtnt. Megjelentek a mhek, a lombos fk, pldul a fgefk, a platnflk s a liliomfaflk els kpviseli.  A krta kzepe fel pusztultak ki az emlsszerek kzl a nem emlsk.

A krta vgt az egyik legnagyobb s a dinoszauruszok kihalsa miatt legismertebb tmeges pusztuls, a krta-tercier esemny zrja le, amely sorn a pteroszauruszok s a tengeri hllk is eltntek egy geolgiai szemszgbl rvid idszak alatt, ami a vilg klnbz rszein tallhat ledkes kzetekben rendszerint egy vkony vonalknt jelenik meg. A rpkptelen dinoszauruszok fosszlii a K-T hatr alatt tallhatk meg, jelezve azt, hogy ezek az llatok kzvetlenl az esemnyt megelzen, illetve az alatt haltak ki.

A kutatk egy rsznek felttelezse szerint a K-T kihalsokat egy vagy tbb katasztroflis esemny, pldul egy erteljes aszteroida-becsapds (mint a Chicxulub-becsapds), vagy a megnvekedett vulkni tevkenysg okozhatta. Szmos becsapdsi krter, s a Dekkn-trapp terletn zajlott ers vulkni tevkenysg nyomai krlbell egyidsek a K-T kihalsokkal. Mivel atmoszfrikus rszecskk gtoltk a napfnyt, cskkentve a fldfelsznre jut napenergia mennyisgt, megkezddtt a fotoszintzistl fgg fajok kihalsa. A fotoszintetizl szervezetek, belertve a fitoplanktont s a szrazfldi nvnyeket, ugyangy a tpllklnc alapjt kpeztk a krta idszakban, ahogy napjainkban is. Ltezik bizonytk arra vonatkozan, hogy nvnyev llatok haltak ki, mikor a tpllkaikknt szolgl nvnyek megfogyatkoztak; ennek kvetkezmnyeknt pedig a Tyrannosaurus rexhez hasonl cscsragadozk is hen vesztek.

A puhatestek – belertve az ammoniteszeket, desvzi csigkat s kagylkat, valamint azokat a szervezeteket, amelyeknek a tpllklncban szksgk volt ezekre a hjas llatokra – kihaltak (pl az risi tengeri hllk) vagy slyos vesztesgeket szenvedtek.

mindenevk, a rovarevk s a dgevk tlltk a kihalsi esemnyt, mivel felteheten mg nvekedett is a rendelkezskre ll lelem mennyisge. gy tnik, hogy a krta idszak vgn nem voltak kizrlag nvnyevknt vagy hsevknt l emlsk. A tudsok azt felttelezik, hogy azok a szervezetek tlltk a nvnyalap tpllklncok sszeomlst, amelyek ledket fogyasztottak, gy maradhattak fenn az emlsk s a madarak, melyek az elpusztult nvnyi s llati tpanyagon l rovarokkal, frgekkel s csigkkal tpllkoztak.

Az esemny legnagyobb tdvel llegz tlli a krokodilok s a champsosauridk voltak, melyek flig vzi letmdot folytattak, s gy hozzfrtek az ledkhez. A modern krokodilok kpesek dgevknt lni, illetve tbb hnapig fennmaradni lelem nlkl, kicsinyeik pedig aprk, lassan nnek s nagyrszt gerinctelenekkel s elpusztult szervezetekkel, vagy azok foszlnyaival tpllkoznak az letk els veiben. Ezek a jellemzk vezethettek a krokodilok tllshez a krta idszak vgn.

A katasztrfhoz kttt kihalsi elmletek nagy gyengje, hogy nem tudjk megmagyarzni, hogy a zrvatermk kzl mirt nem halt ki gyakorlatilag egyetlen faj sem. De mg arra az egyszer krdsre sem tud vlaszt adni, hogy hogyan ltezhetnek ma a bkaflk, amelyek a meteoritbecsapdshoz kthet vltozsok mindegyikre nagyon rzkenyek.

A kainozoikum (grg kainos= j, zoe=let) a  fanerozoikum eon hrom ideje kzl a legutbbi, ma is zajlik. Ez az „emlsk kora”. Kt tovbbi korszakra bontjk, a korbbi paleognre s az ezt kvet neognre.

Paleogn (65,5 – 23,03 milli vvel ezeltt)     Krnyezeti jellemzk: O2 26% - a mai szint 130 %-a, Hmrsklet: 18C


A paleogn sorn alakult ki kisszm fajbl az emlsk nagy vltozatossga, miutn a krta idszak vgn, tbbek kztt a szrazfldi lhelyek nagyrszt korbban ural dinoszauruszok is kihaltak, szmos lhelyet s letmdot hagyva betltetlenl. Az emlsk kzl sok faj nagymretv vlt, msok egyb szrazfldi, vzi s lgi lhelyekre specializldtak. Ebben a korszakban vettk fel a maival jrszt megegyez alakjukat a madarak fajai.

A pratlanujj patsok rendje egyre gazdagabb lett. Mg csak a lflkhez tartoz kis formk kpviseltk, a taprok s az orrszarvk pedig klnbz krnyezetekhez alkalmazkodtak. Az orrszarvk csaldjnak risi termet tagjai kztt a kzp-zsiai Baluchitherium 8 m hossz lehetett. A fknt zsiban s szak-Amerikban elterjedt Brontotherium-flk mrete jelentsen megntt, de mivel a hatalmas llatok rosszul alkalmazkodtak a nvnyev letmdhoz, megdbbent gyorsasggal haltak ki a kor vgn.

Mr ltrejttek a mai kontinentlis s kisebb szrazfldtmbk, br mg ms formciban s pozciban mint ma. Az Antarktisz fokozatosan elszigeteldtt, s ebben az idben jelent meg rajta az els lland jgsapka. Ekkor kezddtt a Szikls-hegysg kialakulsa, s ahogy Eurpa s Afrika kzeledtek egymshoz, gy alakult ki az Alpok is. szak-Amerika s Eurpa vgleg elvlt egymstl, ahogy az Atlanti-cen szlesedni kezdett. Az cenok vize az ramlsok vltozsai miatt viszont hlni kezdett.

A korszak sorn sszessgben az ghajlat is nmileg lehlt. A lehlst megelzen, a paleogn els negyedben trtnt azonban a bolyg egyik leggyorsabb globlis felmelegedse, hmrskleti cscshoz vezetett s jelents vltozsokat okozott a tengeri lvilgban. Az cenok s a lgkr ramlsi rendszerei felborultak, ami a szrazfldn segtette az emlsk specializldst, a mlytengerekben pedig a fenklak foraminifork szmos fajnak kihalshoz vezetett. Ebben az idben jelennek meg a virgos nvnyek fejlettebb csaldjai s a valdi fvek. A nvnyzet mr a maihoz hasonl volt.

A paleogn msodik felben egy nagymrtk kihals volt tapasztalhat, melyet egy becsapdsnak tulajdontanak valahol Szibriban. A kor vgn ltalnos lehls trtnt, mely egszen a pleisztocn idejn tapasztalt jgkorszakokig vezetett.

 

Neogn (23,03 – 2,588 milli vvel ezeltt)   Krnyezeti jellemzk: O2 21,5% - a mai szint 108 %-a, Hmrsklet: 14 C


A neogn idejn indult meg az a lass lehlsi folyamat, amely ksbb majd a jgkorszakot fogja kivltani. 21-14 milli vvel ezeltt mindenesetre egy tmeneti felmelegeds indult meg, melyet azonban hirtelen lehls kvetett. Krlbell nyolcmilli vvel ezeltt a hmrsklet ismt drasztikusan cskkent, az Antarktisz jgsapkja pedig elrte mai mrett s vastagsgt. Ugyanez jellemz Grnlandra, ahol ennek ellenre az idjrs mg a kor els felben olyan enyhe volt, hogy nagy kiterjeds erdsgek voltak rajta.

Ekkorra a ktltek s a madarak mr csak nagyon kevss klnbztek a maiaktl. A hllk kzl a krokodilok s a teknsk fajai csaknem az egsz vilgon elterjedtek. A legnagyobb figyelmet mgis az emlsk rdemlik. Folytatdott a rgcslk ltvnyos fejldse. A nylalakak nem tl vltozatos fajai nagyon gyakoriak maradtak. Sok vilgi majom, kzttk az emberszabs majmok sei nagy terleten terjedtek el. Az ormnyosok virgkorukat ltk, az olyan nagy test formk, mint a ngyagyar masztodon, s a csak kt hatalmas, meredeken lefel vel s htrafel hajl agyart visel kapafog selefnt kpviselte ket. A ragadozk kzl ugyan ltek mg a Creodontik, de java rszk mr a modern rendet kpviselte, igaz, mra kihalt formkkal, mint a medvekutya.

A korban a kontinensek ekkorra mr nagyjbl a mai helyzetkben voltak, folytatdott a Szikls-hegysg, az Alpok, a Himalja kialakulsa, valamint ekkor jelentek meg a prrik s a pampk. Elindult a Golf-ramlat s annak ht hatsa, mely elsegtette a jgkorszakot.

A negyedidszak (Kvarter), az jid legksbbi idszaka, amely mintegy kt s fl milli vvel ezeltt kezddtt s mig tart. Az idszakot az albbi kt korra tagoljk: pleisztocn, holocn.

Pleisztocn  (2,588 – 0,0117 milli vvel ezeltt)


A pleisztocn idnknt – helytelenl – jgkorszak vagy jgkor nven is szerepel, mivel ez az utols globlis lehls legnagyobb jeges peridusainak ideje.

A pleisztocn klmt az ismtld nagy eljegesedsek (glacilisok) s a jg idleges visszahzdsval jellemzett eljegesedsi idszakon belli melegebb ghajlat peridusok (interglacilisok) jellemeztk, amelyek ltalban nhny tzezer vig tartottak. Az idszakban t glacilist s ngy interglacilist klnbztetnk meg.

Eurpban s szak-Amerikban eljegesedsi kzpontok alakultak ki, ahonnan a jg a peremek fel terjedt. A jg legnagyobb kiterjedse idejn tbb szz mter vastag jgrteg bortotta Eurpt a Temze vonaltl az Alpokon s Krptokon t a Don s Dnyeper folyk torkolatvidkig; szak-Amerikt pedig kb. a 40. szlessgi fokig, vagyis a mai Philadelphia s St. Louis vrosok vonalig.

A jgkorszakok s jgmentes peridusok vltakozsval Fldnk klmavezetei is vndoroltak szak-dli irnyban: ez a mozgs akr 20 fldrajzi szlessget is kitett. A jggel egytt mozgott a nvnyzet, s vele az llatvilg. gy fordult el, hogy pldul a Krpt-medencben az eljegesedsek alatt tundra ghajlat, illetve a mai Szahara terletn pedig mediterrn ghajlat uralkodott.

A pleisztocnben a kontinensek gyakorlatilag (kb. 100 km eltrssel) a mai helykn voltak. Ami vltozott, az a tengerpartok kiterjedse: a jgkorszakok idejn ugyanis a tengerek szintje kb. szz mterrel alacsonyabb volt, mint az ket megelz (kvet) interglacilisokban. Ez nagyban hozzjrult egyes llatfajok s az ember szlesebb kr elterjedshez. 

A pleisztocn llat- s nvnyvilgban nem volt ugrsszer vltozs: azok sokban hasonltottak a jelenlegihez. Ez a korszak fnykora volt az ormnyosoknak, a macska-, teve-, s lflknek valamint a madaraknak. Az akkori fajok kzl sok ma is jelen van, kivve nhny nagy test emls-, madr- s hllfajt (pldul gyapjas mamut, risszarvas, barlangi medve, barlangi oroszln, ersznyes oroszln, kardfog macskk, az elefntmadr-flk, mok s a megalnia). k alkottk a pleisztocn megafaunt, amely kihalsnak okai vitatottak.

A pleisztocnben a legjelentsebb vltozsok az emberi evolciban trtntek, amelyek a mai modern ember kialakulshoz vezettek. Az korszak elejn megjelent a homo erectus („felegyenesedett ember”), amely mr nagyobb aggyal rendelkezik, hasznlja a tzet s alaposabban kidolgozott szerszmokat kszt, mint eldje, a homo habilis („gyes ember”). Ezek eredmnyekpp elterjedt Afrikn kvl Dl-zsiban s Eurpban.

Szintn a pleisztocnben lt a neandervlgyi ember, amely mintegy 200 000 ve jelent meg s 28 000 ve halt ki. A neandervlgyi ember utn nem sokkal, kb. 100-150 000 vvel ezeltt alakult ki a mai modern ember (homo sapiens), de nem a neandervlgyi ember, hanem a homo erectus afrikai vltozatnak leszrmazottjaknt. A homo sapiens a pleisztocn sorn teljesen kifejldtt s az idszak vgre pedig (az Antarktisz kivtelvel) minden kontinensre eljutott.

 

Holocn (0,0117 – napjainkig)                   Krnyezeti jellemzk: O2 21%, Hmrsklet: 14 C


holocn (jelenkor) a legjabb meghatrozsok szerint 11 700 vvel ezeltt kezddtt, s mig tart. Fldnk a holocnre nyerte el mai arculatt fldrajzt s lvilgt tekintve. A jelenkor fontos jellemzje tovbb, hogy az utbbiak alaktsban egyre nagyobb szerepet jtszik az ember.

A klmjt a pleisztocn vgt jelent, a jidei eljegeseds mig tart, gyors felmelegedssel jr, de a kiindul hmrskletet mg messze el nem r interglacilis peridusa hatrozta meg. Ezzel a jgtakark az szaki- s Dli-sarkok kzelbe hzdtak, ami nagyban hozzjrult az ember elterjedshez.

A jelenkorban is voltak, vannak hmrskletingadozsok. Az elkezdd felmelegeds a kzpkorban (14-19. szzadok kztt) kisebb lehlsbe ment t, ezt kis jgkorszaknak nevezzk. Ez leginkbb az szak-eurpai npek trtnelmre volt hatssal.

A 20. szzad s 21. szzadban a globlis felmelegeds egyre ersdik. ltalban az emberi tevkenysg eredmnynek tekintik, azonban a Fld klmja mg nem rte el azt a hmrskletet s hmrskleti eloszlst, ami ltalban jellemz r.

A jelenkorra alakult ki a Fldnket ma is jellemz nvny- s llatvilg. A nvnyvilg a pleisztocnbl tmenet, trs nlkl lpett a holocnbe, az llatvilg esetben azonban ez nem gy trtnt. Kihaltak Eurzsia, Amerika s Ausztrlia nagy test llatai. Minden jel szerint ez az emberi terjeszkeds eredmnye.

Az llatvilg kihalsai ebben az idben is folytatdtak. A holocn sorn tnt el az addig elszigetelt kisebb-nagyobb szigetek (j-Zland,Madagaszkr stb.) llatvilgnak jrsze, amely mindig az adott terlet emberi beteleplst kvette. A kihalsok teme az iparosodssal felgyorsult s idvel a tengeri lvilgban is reztette hatst (cetvadszat, halszs).

A 20. szzad sorn a folyamat az egsz lvilgra kiterjedt s ktsgbeejten felgyorsult: az elkvetkez idkre az emberi eredet krnyezetszennyezs s – rombols miatt az egsz lvilg soksznsgnek (diverzitsnak) drmai cskkensre kell szmtani. Ezrt elmondhat, hogy br a jelenkor a legrvidebb fldtrtneti korszak, de az lvilg fejldsnek tovbbi irnyait nagymrtkben meghatrozza. Egyesek szerint az lvilg hatodik nagy kihalsi hullma van kibontakozban.

Forrs: Wikipdia

 
Pontos id
 
Figyelem!



 

 
Naptr
2026. Februr
HKSCPSV
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
01
<<   >>
 
NetMozi! (Filmek!)

 

1. A hegy gyomrban! -sor.

 

 
Minden ms
 

Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!    *****    Nagyon pontos és részletes születési horoszkóp, valamint 3 év ajándék elõrejelzés, diplomás asztrológustól. Kattints!!!!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek érdemes belenézni.Keress meg és én segítek értelmezni a csillagok állását!    *****    HAMAROSAN ÚJRA ITT A KARÁCSONY! HA SZERETNÉL KARÁCSONYI HANGULATBA KEVEREDNI, AKKOR KATT IDE: KARACSONY.GPORTAL.HU    *****    Nyakunkon a Karácsony, ajándékozz születési horoszkópot barátaidnak, ismerõseidnek.Nagyon szép ajándék! Várlak, kattints    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!