Az egyik vélekedés szerint valaha egy római őrtorony állt a helyén, melynek alapjait felhasználhatták építéséhez. Egy másik sokáig népszerű elképzelés szerint az egykor Öskün állt Újlaky kastély (Basa-lak) öregtornya volt. Ezek az elméletek bár meglehetősen tetszetősek, igazság tartalmuk kérdéses. A legvalószínűbb, hogy az ösküi kerektemplom mindig is egyházi épület szerepét töltötte be, mint a falu plébánia temploma.

Öskü első említése egy 1082-re keltezett Szt. László korabeli oklevélben történik. Ebben az időben a Kerektemplom már működő egyházi épületként szerepel, de hogy mióta használták arról nem történik említés.

Külseje valószínűleg lényegesen eltért a mai állapotától, sajnos nem tudjuk falain voltak-e román stílusra jellemző díszítések, de az szinte biztosra vehető, hogy a szentélyhez kapcsolódó kis sekrestye még nem létezett (talán XIX. századi). Teteje csúcsos lehetett, egy kis harangtoronnyal középen a mai kettős kereszt helyén.

Kertész Kálmán művében részletesen leírja az épület méreteit: a főhajó déli oldalának a szemközti falig mért átmérője 8,2 m, nyugat-keleti irányba pedig, mivel a szentély egy keveset levág a hajó kör alakjából 7 m. A hajó belső magassága a kupola tetejéig 8,45 m, kívülről pedig kb. 17 m. A szentély 3,9 m hosszú és 3,4 m széles, magassága valamivel kisebb a főhajónál. A sekrestye 1,4 m széles, és alig 2 m. magas.

A falu a török hódoltság idején elnéptelenedett, ekkoriban a Kerektemplom hosszú ideig romos állapotú volt. Újjáépítésére, Öskü XVIII. századi benépesedése után került sor. A betelepedő sváb majd a kurucok általi elűzésük után, szlovák telepesek többé-kevésbé az eredeti állapotába állíttatták vissza, de csúcsos teteje helyett, kupolás fedést kapott. Ekkor szentelték a Szent Kereszt Megtalálásának tiszteletére. 

A Kerektemplomot 1847-ig használták az ösküi római katolikusok, mivel az egyházközség megnövekedett létszáma miatt kinőtte épületét. Ekkorra elkészült a jelenleg használt plébániatemplom. A felhasználható felszerelési tárgyakat az új templomban helyezték el, köztük a kézzel fújtatott orgonát és a harangot (ekkor bontották le a kupoláról a kis harangtornyot). Ettől kezdve az ösküi Kerektemplom kápolnaként funkcionált. Maradék berendezését később eltávolították, mivel állapota idővel nagyon leromlott. A templom köré a középkor óta folyamatosan temetkeztek és a temető még 1754-ben is használatban volt.

1878-ban Sztáray Antal gróf és felesége Batthyány Franciska grófnő a környék földbirtokosainak, a Zichy családnak a rokonai, újjáépíttették az akkoriban elhanyagolt állapotú kápolnát, ennek emlékét őrzi a bejárat feletti vörös márvány emléktábla. A táblán a latin nyelvű felirat tévesen egykori török szentélyként (török mecsetként) említi az épületet. Emiatt sokáig ez a tévhit uralkodott és a helyiek nagy része ma is ezen a néven ismeri.

A Kerektemplom legátfogóbb kutatására és restaurálására 1976-ban került sor Koppány Tibor vezetésével. A régészeti vizsgálat részben tisztázta a kápolna építésének szakaszait, de számos kérdésre nem sikerül választ találni, pl. voltak-e falfestmények a belső falakon.

Legutóbb 1999-ben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának pályázatából kívül-belül felújította a műemlék felügyelőség. 2001-ben pedig a lépcsőfeljáró és korlát is elkészült.

A Kerektemplom országosan ismert műemlék. A Kárpát-medencében található körtemplomok között előkelő helyet foglal el, tetejének sajátos alakja miatt bizonyos szempontból egyedülálló. Vigyázzunk rá és becsüljük meg!

/Ösküi Hírek/

Következő rész: Újlaki várkastély (Basa-lak)

 Képtár 

Előző rész: A Péti szőlőhegy története

<<Vissza a menübe