Barangolások a község múltjában
2013.10.19. 15:48
Településünk és a vasút
Magyarországon 1860-as évek környékén több vasúttársaság jött létre. Létesítésre irányuló terveik elkerülték a Balaton felvidéket és a Bakony környékét, mivel az itt élő lakosság megélhetési forrását döntően nem az ipar és a kereskedelem jelentette. A Balaton északi partjának lakosai nem nagyon törődtek bele az elszigeteltségbe
1866 szeptember elején az M.G.E. Nemzetgazdászati Szakosztályának ülésén elhatározták a vasút építését. Több térség vizsgálatára került sor. A Magyar Nyugati Vasút társaság több Dunántúli vasútvonal létesítését is kezdeményezte.
A Magyar Nyugati Vasút magánvasút-társaság 1869. május 20-án kelt engedélyokirata alapján Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonalon 1872. július 16-án próbamenetre került sor. A korabeli újság tudósítója szerint a Székesfehérvárról induló mozdonyt már a délelőtti óráktól gyülekező közönség várta a veszprémi állomáson. Délutáni órákra már 3000 főre becsült tömeg hallgatta a beérkező, virágokkal díszített „gőzös” hangjelzését. Ezt követően a Székesfehérvár-Veszprém közötti szakaszon 1872. augusztus 9-én én (a Veszprém-Kiscell közötti szakaszon1872. október 3-án) indult meg a forgalom.
Nagy kár, hogy a korabeli menetrendben Öskü még nem szerepel. Ennek ellenére, a vasút megépítésével jelentős változások történtek a település életében, ami sokat jelentett a túlnépesedett vidéknek. Azt hozzá kell tenni, hogy a vasútépítés miatt az amúgy is rossz minőségű és nehezen művelhető földekből – amelyeknek műveléséből nehéz volt megélni – jelentős részeket kisajátítottak.
Öskü elöljárói hosszú ideig harcoltak azért, hogy a vonatnak, amely keresztülhaladt a településen, megállót létesítsenek, a falu lakói utazhassanak rajta, terményeiket a közeli városok piacaira vihessék. Tevékenységük nyomán bizonyosnak tekinthető, hogy 1884-ben (a rendelkezésre álló korabeli menetrendek szerint) Öskün már megállt a vonat, bár a kisösküi őrház hosszú ideig még csak feltételes megállóhelynek számított.
1909-ben Öskü akkori jegyzője a kereskedelemügyi miniszterhez, Kossuth Ferenchez fordult, hogy a megállóhelyhez egy váróhelyiséget építsenek. Ennek bizonyítékául szolgáljon eme levél:
Öskü akkori vezetői még ugyanebben az esztendőben javaslatot tettek egy „kitérővágány” létesítésére is. A kitérő vágány megépítése soha nem valósult meg, és a váróhelyiség létesítésére vonatkozó kérelmet is elutasították. Ennek oka valószínűleg az egyre feszültebb külpolitikai helyzet volt, hiszen hamarosan kitört az I. világháború. Az ösküi elöljáróságot, ez kevésbé zavarta és tovább dolgozott céljainak megvalósításán.
1914 júniusában Nagy Jenő evangélikus lelkész és társai beadványukkal megkeresték Veszprém vármegye közigazgatási bizottságát ismét a váróterem építése ügyében az aláírók között találjuk a község jegyzőjét, a katolikus plébánost valamint a két felekezet kántortanítóit.
Az 1928-ban tartott országgyűlési képviselő választáskor Dr. Dréh Imre kormánypárti képviselő tett először ígéretet a megépítésre, ami egy kicsit még váratott magára. Végül a megállóhelyet jelenlegi helyén valószínűséggel a két világháború közötti nyugalmasabb időszakban építették meg.
A II. világháború idején, az Öskün keresztülhaladó vasútvonal fontos stratégiai célpontnak számított, ezért rendszeresek voltak a bombatámadások. A háborút követő évtizedekben a vasútvonalat valamint jelző- és biztosítóberendezéseit több ízben korszerűsítették.
1998-ban a vasútvonal történetében jelentős változás kezdődött, ugyanis az év augusztus 27-én megkezdődött a Székesfehérvár – Szombathely vasútvonal villamosítása. Egy évvel később 1999. szeptember 25-én elkezdték a Pétfürdő és Hajmáskér közötti vonalon a munkálatokat, ennek során zajlott az Öskün áthaladó szakasz nyomvonalának korrekciója is.
2000.12.12-én adták át a modernizált és immár villamosított Székesfehérvár – Szombathely közötti vonalszakaszt.
Következő rész: Az 1831-es kolera járvány pusztítása Öskün
Előző rész: Öskü közútjának története
<<Vissza a menübe
|