A F�ld k�z�ppontja:

Kev�s olyan orsz�g van a bolyg�nkon, ami a 0� sz�less�g ment�n fekszik, �s m�g kevesebb, ami mag�r�l az egyenl�t�r�l kapta volna a nev�t.

 Az orsz�g, Ecuador, nev�t a rajta �tfut� Egyenl�t�r�l kapta, ami spanyolul ’ecuador’. Az orsz�g ezen k�v�l b�szk�lkedhet m�g a „vil�g k�zepe” elnevez�ssel is. De hogy mi�rt pont itt van a vil�g k�zepe? Az al�bbi �ti besz�mol�b�l ezt is megtudhatjuk:

„Te, kedves olvas�, tal�n �llj meg itt egy percre �s gondolkodj el ezen. A vil�g k�zep�nek valahol az Egyenl�t� vonal�n kell lennie. De akkor is, annyi orsz�gon fut kereszt�l, mi�rt pont ezt v�lasztott�k?

Ha nem siker�lt r�j�nni, elmondom. T�rt�nt ugyanis, hogy egyszer r�gen a franci�k kital�lt�k, hogy meghat�rozz�k a vil�g k�zep�t, ergo egy f�ldrajzi helyet. Ezt a pontot valahol az Egyenl�t� ment�n kellett meghat�rozni. Mik j�ttek sz�ba? Afrika, D�lkelet �zsia �s D�l-Amerika, esetleg szigetek. Ez ut�bbiak a folyamatos szigetmozg�sok miatt nem j�hetett sz�ba. D�lkelet �zsia nagyobb szigeteit az alacsony tengerszint feletti magass�g miatt z�rt�k ki. F�l� volt ugyanis, hogy egy cunami vagy f�ldreng�s egyszer�en elt�nteti a F�ld k�z�ppontj�t. Afrik�t politikai �s biztons�gi k�rd�sek vetett�k el. Az orsz�gokban v�res polg�rh�bor�k �s forradalmak zajlottak, �gy maradt D�l-Amerika, amelynek legnagyobb egyenl�t�i r�sz�t s�r� dzsungel bor�tja. Szinte m�r k�zenfekv� volt az ecuadori f�v�ros a maga 2.800 m�ter tengerszint feletti magass�g�val. �gy lett Ecuador �s Quito a vil�g f�ldrajzi k�zpontja. (M�g egy �rv Ecuador mellett az, hogy szerett�k volna valamelyik eg�sz hossz�s�gi fokhoz k�zel – 90 fok, vagy annak t�bbsz�r�se – meghat�rozni a vil�g k�zep�t �s az ecuador-i Galapagos sziget pont erre esik.”

Ecuador f�v�rosa Quito, mely a F�ld�n az egyenl�t�h�z legk�zelebbre es� f�v�rosa (d�li sz�less�g 0� 13’33”). A v�ros f�tere, a Plaza de la Independencia 2 850 m magasan fekszik a tengerszint felett, ezzel a vil�g m�sodik legmagasabban fekv� f�v�rosa, a kb. 1,8 milli� lakos�val. A v�ros mind�ssze 35 km-re fekszik az Egyenl�t�t�l d�lre. A vil�g k�zepe innen kb. 1 �r�s buszoz�ssal el�rhet�.

Nono egy falusi pl�b�nia telep�l�s. Itt tal�lhat� a La Mitad del Mundo egy hatalmas 30m-es eml�km�, mely 1982-re k�sz�lt el. A modern kor egyik v�vm�nya a GPS r�mutatott arra, hogy rossz helyre �p�tett�k, de a r�gi indi�n m�dszerekkel �s csillag�szati t�jol�ssal is csup�n csak 240 m�tert t�vedtek az �p�t�k.

A hatalmas eml�km� m�g�tt, egy poros f�ld�t v�g�n tal�lhat� az Egyenl�t�i M�zeum. Ez a m�zeum m�r az igazi egyenl�t�i vonalon fekszik, ezt az ember, k�l�nb�z� k�s�rleteken kereszt�l maga is l�thatja:

Csak az Egyenl�t�n lehets�ges egy toj�st kiegyens�lyozni egy bevert sz�zas sz�g fej�n. Ennek az a magyar�zata, hogy az Egyenl�t�n k�v�l a f�ld forg�sa olyan mozg�st induk�l a toj�s belsej�ben, amely folyamatosan mozg� �llapotban tartja azt. Aki ezt sikerrel v�grehajtja az egy bizony�tv�nyt is kap err�l.

Egy m�sik k�s�rletet is megfigyelhet�nk itt, ami egy v�d�r v�zzel �s egy lefoly�val mutatnak be. Az �szaki f�ltek�n ugyanis az �ra j�r�s�val megegyez� ir�nyba, a d�li f�ltek�n pedig ellenkez� ir�nyba �rv�nylik le a v�z. Mag�n az Egyenl�t� vonal�n, pedig �rv�ny n�lk�l, egyszer�en csak lefolyik.

Egy �ti besz�mol� szerint n�h�ny �rdekes t�ny is kider�l az egyenl�t�vel kapcsolatban:

- Az Egyenl�t� vonal�n van a vil�g legpontosabb nap�r�ja. A m�zeum t�ravezet� azt mondta, jobban b�zik abban, mint b�rmely m�s kar�r�ban.

- Az Egyenl�t�n kevesebb a s�lyunk.

- Az embernek rosszabb az egyens�ly�rz�ke, p�ld�ul nem tudunk csukott szemmel, sz�tt�rt karokkal ty�kl�p�sben v�gigmenni az Egyenl�t�n.

- Illetve, az ember az erej�b�l is vesz�t.

...

A k�vetkez� p�nteken a F�ld legmelegebb ter�leteit mutatom be.

Forr�sok:

http://utazgatok.hu/andras

wikipedia.hu